Az élet himnusza

Az élet egyetlen - ezért vedd komolyan!
Az élet szép - csodáld meg!
Az élet boldogság - ízleld!
Az élet álom - tedd valósággá!
Az élet kihívás - fogadd el!
Az élet kötelesség - teljesítsd!
Az élet játék - játszd!
Az élet vagyon - használd fel!
Az élet szeretet - add át magad!
Az élet titok - fejtsd meg!
Az élet ígéret - teljesítsd!
Az élet szomorúság - győzd le!
Az élet dal - énekeld!
Az élet küzdelem - harcold meg!
Az élet kaland - vállald!
Az élet jutalom - érdemeld ki!
Az élet élet - éljed!

Teréz anya

  BIZZATOK!

Átölelnek a csillagok, szemükben én is egy vagyok.

Ismernek, tudják nevem, üdvözölnek saját nyelvemen.

Ígérik, jönnek még egyszer majd jobb napok,

mindennap üzennek parázsló fénnyel:

Bízzatok!

Képzeld el, hogy megvan mindened ÉPPEN ITT, ÉPPEN MOST, ebben a szent pillanatban.

Ez nem azt jelenti, hogy képzelegj arról, mintha többet birtokolnál, mint amennyit éppen, mert az megtagadja a pillanat szépségét.

Egyszerűen csak döntsd el, hogy nem kívánsz többet mint amivel rendelkezel, pénzügyi, fizikai, vagy szellemi téren.

Ezt nagyon könnyen elérheted. Pusztán tudatállapot. Mindössze hidd el, hogy így van, és így is lesz.

Sokan inkább a felületességet választják. Mások szemében és karjában keresik a szépséget. A külső világ elismeréseiben megnyilvánuló elfogadásra vágynak. ÉLETÜKET ezzel a hajszával töltik.

Ez a hajsza a szégyen és a gátlások forrása.

A szégyent és a gátlásokat saját vágyad hozza létre, hogy másnak látszódj, mint amilyen az adott pillanatban tényleg vagy.

AZ VAGY, AMI VAGY.

AZ VAGY, AKI VAGY.

Ez a valóság, amit éppen élsz - bármilyen pillanatnyi is. Ha ezt elfogadod, mit számít, hogyan ítélnek meg mások az IDŐ adott pillanatában? Kinek az elismerése értékesebb számodra saját önismeretednél?

Milyen szabad lehetnél, ha egyszerűen csak nem érdekelne, ki mit gondol vagy érez felőled?

Zen történet

Sáros út
Történt, hogy Tazan és Ekido együtt bandukoltak egy sáros úton a szakadó esőben, mely nem akart elállni.
Az egyik kanyarnál egy selyemkimonót és széles selyemövet viselő bájos leánykával találkoztak, aki nem tudott átkelni a túloldalra.
- Gyere lányom! - mondta rögtön Tazan. Karjába emelte a lányt, és átvitte a sáros szakaszon.
Ekido meg sem szólalt többé estig, míg el nem érték a szálláshelyül szolgáló templomot. Akkor már nem tudta türtőztetni magát.
- Mi, szerzetesek, kerüljük a nők közelségét - mondta Tazannak. - Különösen a szép és csinos nőkét, mert az veszélyes. Miért csináltad ezt?
- Én otthagytam a lányt - mondta Tazan -, te még mindig cipeled?

Az emberek többsége a "mókuskerék logika" szerint él. Mindennap ugyanakkor óracsörgésre ébrednek. Lezuhanyoznak, fogat mosnak, borotválkoznak/kifestik magukat, felöltöznek, napról-napra ugyanúgy. Aztán dolgozni/iskolába indulnak. Ha végeztek hazarohannak, tévét néznek, vagy a fitneszklubban edzenek, esetleg szórakozni mennek a barátaikkal. Mikor annak is vége, lefekszenek aludni, és várják, hogy a következő óracsörgés másnap elindítsa ugyanazt a rutint.

Ebbe az életmódba soha egyetlen új pillanat nem fér bele. Ugyanaz a órarend ismétlődik a sírig, bár legtöbben azzal hitegetik magukat, hogy egy szép napon mindez megváltozik.

* * *

Egy pillanatra képzeld el az életed ilyen programozott kényszerek nélkül. Lásd magad olyannak, akinek nincs szüksége szervezésre, fegyelemre. Hagyd, hogy elméd lecsillapodjon, felejtsd el, hol kéne lenned, mit kéne csinálnod. Ne törődj a ténnyel - legalább ebben a pillanatban - , hogy mindig van olyan hely, ahol lenned kell.

* * *

Egy pillanatra engedd szabadon magad, és te is megtalálhatod saját, az idő által nem korlátozott életmódodat.

Senki sem ígérte, hogy az élet igazságos.

Csak akkor érezheted úgy, hogy becsaptak, ha elvársz valamit. Elvárások híján csalódásoktól sem kell tartanod.