Sokan inkább a felületességet választják. Mások szemében és karjában keresik a szépséget. A külső világ elismeréseiben megnyilvánuló elfogadásra vágynak. ÉLETÜKET ezzel a hajszával töltik.

Ez a hajsza a szégyen és a gátlások forrása.

A szégyent és a gátlásokat saját vágyad hozza létre, hogy másnak látszódj, mint amilyen az adott pillanatban tényleg vagy.

AZ VAGY, AMI VAGY.

AZ VAGY, AKI VAGY.

Ez a valóság, amit éppen élsz - bármilyen pillanatnyi is. Ha ezt elfogadod, mit számít, hogyan ítélnek meg mások az IDŐ adott pillanatában? Kinek az elismerése értékesebb számodra saját önismeretednél?

Milyen szabad lehetnél, ha egyszerűen csak nem érdekelne, ki mit gondol vagy érez felőled?