Szeretlek Végzet!
társam vagy
ki időnként felbukkan
s már tűnik is
ha végzett,
meghagyván egy álmot
mely nem is olyan álnok
ha megérted:
ÉRTED fordul ki sarkából a világ
hamár csak romokban áll
ÉRTED? mert én értem
így hát Végzet
nem kerüllek,
sőt követlek téged,
még akkor is ha éget,
kínoz és áltat
mibe a sors belerángat
elém rakván minden vágyat
hogy bukjak el benne
ha még mindig felettem áll,
s csak ész nélkül rángat.